Átvállalás
Meghatározott gazdasági szereplők számára az 1995 évi LVI.
törvény („Kt.”) lehetőséget ad a termékdíj-fizetési kötelezettségek –bizonyos a
Kt. végrehajtási rendeleteiben előírt feltételek teljesülése esetén-
átvállalására az eredeti kötelezettől. Az át nem vállalt termékdíj-fizetési
kötelezettség a kötelezettet terheli.
Gyakorlatilag csak a ’H’ díjtétellel számított
kötelezettség esetén történhet!
Átvállalás lehetőségei:
- számlával
- szerződéssel
( az első belföldi vevő -másodlagos kötelezett -, koordináló szervezet)
A KvVM-nek
jóvá kell hagynia az
átvállalást.
Számlán történő átvállalás
A számlán történő átvállalás csak a „H” díjtétellel számított termékdíj-fizetési
kötelezettségre vonatkozhat és csak teljes mértékben lehetséges. A kereskedelmi csomagolás esetében az „Ú”, illetve a „k” díjtétel alapján meghatározott
termékdíj-fizetési kötelezettség számlával történő átvállalására nincs mód. Az első tovább forgalmazó vevő
esetében nem lehetséges a számlán történő átvállalás.
A csomagolás összetevőit gyártó és forgalmazó belföldi
vállalatok átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget a csomagolást végző
eredeti kötelezettől, ezt az átvállalást a másodlagos kötelezett csak akkor
teheti meg, ha csatlakozott koordináló szervezethez és azon keresztül
mentességet élvez. Az átvállaláshoz nem szükséges külön átvállalási szerződés
kötése, elegendő számlán a Ktkr. 15. § 1) bekezdés b) pontjában előírtak
megadása (csomagolási összetevők anyagfajtánkénti mennyisége, cég neve a
hasznosítást koordináló szervezetnek, a fennmaradó termékdíj, bruttó árából
megfizetett mennyiség).
A számlán történő átvállalással az átvállaló válik
elsődleges kötelezetté, így őt terhelik a termékdíj-fizetési és a hozzá
kapcsolódó egyéb kötelezettségek ellátása. Az „átadó” feladata a számlák
megőrzése a hatályos számviteli előírásokban meghatározott ideig.
A számlán történő átvállalás csak a „H” díjtétellel számított
termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozhat és csak teljes mértékben
lehetséges.
Szerződéses átvállalás
A Ktkr. 14. §-a rendelkezik a szerződéssel történő
átvállalás lehetőségeit. Ez alapján ez a típusú átvállalás akkor lehetséges, ha
a) az első belföldi vevő a
termékdíjköteles terméket exportálja, illetve Közösségen belül értékesíti, vagy
b) bérgyártásra kerül sor, vagy
c) a kötelezett hasznosítást
koordináló szervezeten keresztül termékdíjmentességet szerez.
A szerződés a tárgyév
január 1-jétől a tárgyév december 31-ig, hasznosítást
koordináló szervezet esetén a jóváhagyástól a szerződésben meghatározott
időpontig érvényes.
A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az elsődleges és a másodlagos kötelezett külön jogszabály szerinti
adatait,
b) a termék KN-kódját, KT- kódját, illetve csomagolás esetében csak a
termék KT kódját,
c) az átvállalás időszakának pontos meghatározását,
d)
a koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetében a tervezett
hasznosítás módját és technológiáját,
e) az átvállalás jogcímét.
A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés érvényességéhez a Minisztérium
jóváhagyása szükséges. Nem hagyható jóvá az átvállaló részére
ismételten átvállalási szerződés, amennyiben az átvállaló az (exportálandó)
terméket belföldön forgalomba hozza, vagy ha a tárgyévet követő év január
31-ig nem nyújtja be a kötelezettség teljesítésének igazolását:
- export
esetén (az exportot igazoló vámokmányt, valamint a Közösségen belüli
értékesítést igazoló számlát és fuvarokmányt);
- bérgyártás
esetén (a bérgyártást igazoló számlát);
- koordináló
szervezeten keresztüli hasznosítás esetén (a termékdíjmentesség teljesítését
igazoló dokumentumot).
Működő kötelezett a szerződését a tárgyévet megelőző év
november 30-áig nyújthatja be, amelyet a Minisztérium tárgyévi benyújtását
követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig hagy
jóvá.
Termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásához
nyomtatvány (szerződés) itt található (KT0623 -ÁTV) Forrás
Amennyiben az alábbi elmaradások egyike fennáll:
- ha
az átvállaló a terméket belföldön hozza forgalomba,
- nem
tesz eleget az adatszolgáltatási, igazolási kötelezettségeinek,
- ha
az átvállalási szerződés - érvényességi idejének lejárta előtt - megszűnik,
akkor a termékdíjköteles termék után fizetendő termékdíjat
a jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelt mértékben kell befizetnie a
tárgyévet követő év február 28-áig.
Első belföldi exportőr, vagy a Közösségen belülre értékesítő
Ebben az esetben a kötelezett első belföldi vevője
(másodlagos kötelezett) exportálja, vagy a Közösségen belülre szállítja a
kötelezett által a számára eladott árut, ilyenkor a másodlagos kötelezettnek
nem kell termékdíjat fizetnie. Exportnak, vagy Közösségen belüli kiszállításnak
minősül, az az eset mikor a termékdíjköteles termék saját magában, más
termékkel együtt, illetve más termék részeként vagy összetevőjeként kerül
kivitelre.
Bérgyártás
Egy kissé zavaros a szabályozás a bérgyártás terén,
jelenleg a KvVM mindenképpen azt tekinti kötelezettnek, aki a csomagolást
végzi, függetlenül attól, hogy azt esetleg bérgyártóként teszi és a bérgyártató
felé szolgáltatást számláz, nem pedig csomagolt terméket. Ezt a helyzetet most
mindenképen egy átvállalási szerződéssel kell rendezni, amelyben az első
belföldi vevő (a bérgyártató) vállalja át a bérgyártótól a termékdíj-fizetési
kötelezettséget.
Hasznosítást koordináló szervezet
Az eredeti kötelezett mentesség
elérésének érdekében csatlakozik egy hasznosítási koordináló szervezethez (lásd
„Koordináló
szervezet”.)
A termékdíjfizetést átvállalónak
az átvállalási szerződés hatálya alatt a tárgynegyedévre vonatkozó beszámolót akkor is be kell nyújtani,
ha nem keletkezett fizetési
kötelezettsége az adott időszakban. A beszámoló benyújtásáról a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 8 napon belül kérelemre igazolást ad
ki a kötelezett számára.
